Az egyetemista korosztály 70-75%-a halogat. A kor előrehaladtával 25-35%-ra csökken ez a szám.
Mit jelent a halogatás?
Tendencia a fontos feladatok elkezdésének vagy befejezésének halasztására a kényelmetlen, kellemetlen időpontig.
Halogatásra vonatkozó szavaink: majd, valamikor, később, a jövőben, jövő héten, másnap.
A halogatás okai:
- nem fontos
- nem érdekes
- információ hiánnyal küszködünk
- kétértelmű a feladat, nem elég világos
- perfekcionizmus: addig nem adja ki a munkát a kezéből, amíg az nem tökéletes (ez nagyon gyakori)
- félelem a hibáktól, kétségektől
- feladatok kezelésére való képtelenség
- szorongás az értékelés miatt
- szorongás az elvárások miatt
- kezelhetetlen a feladat
- túlvállalás
Krónikus halogatás:
- vonás vagy viselkedésbeli hajlam
- a késleltetés nem megfontolt, nem tervszerű cselekedet
A tökéletességre törekvők mindig új és új feladatokat vállalnak, új kihívásokat keresnek, de mindig szeretnék nagyon jól csinálni, ennek következtében mindig késnek, mindig halmozódnak a feladataik. Ebbe beletartozik, hogy a perfekcionisták lelkiismeretesek is, a lelkiismeretesség gyakran hozza azt a lehetőséget, hogy elhalasztjuk a feladatot, mert nagyon szeretnénk jól csinálni.
A magabiztosság nagyon fontos ellenszere az önbénításnak. A halogatásnak gyakran az az oka, hogy nem hisszük el, képesek vagyunk megcsinálni az adott dolgot, nincs elég önbizalmunk, nem hiszünk abban, hogy sikeresek leszünk. Mindig csak a kudarcra, a kudarc elkerülésére figyelünk, és nem arra, hogy sikeresen, hatékonyan, eredményesen végezzünk valamit.
A nők kevésbé halogatóak, mint a férfiak. A nők életciklusában vannak bizonyos helyzetek, amiket nem lehet elhalasztani. Ez egy evolúciós következmény, ezért a nők rákényszerülnek arra, hogy jobban figyeljenek erre, jobban osszák be az idejüket, hamarabb tanulják meg az élethelyzet megoldásaiból eredő technikákat.
Ha az ember lelkiismeretes, és mellette a belső fegyelme erős, akkor kevésbé fog halogatni.
Ha képesek vagyunk önkontrollal működtetni a saját személyiségünket, akkor arra is képesek vagyunk, hogy prioritásokat állítsunk fel.
A halogatás motivált állapot. Alapvetően arra vagyunk motiváltak, hogy ne csináljunk semmit. Arra vagyunk motiváltak, hogy azt, ami akadályt, nehézséget, problémát jelenthet, azt elkerüljük.
A halogatásra nézve az impulzivitás is nagyon jellemző. Az impulzivitás azt jelenti, hogy az egyén jól fejezi ki az érzelmeit, mozog, pörög, dúl benne az aktivitás iránti vágy. Az impulzivitás nem teszi tervezetté az életünket (ez is, az is eszembe jut, meg kéne csinálni.) Ebből az következik, hogy az ember nem tervez, mert többféle célt lát maga előtt. Ez nagy zavart tud okozni az ember életében.
Az ember megtanulhatja, hogyan kell az idővel gazdálkodni, de a halogatás egy nagyon beépült nagyon jellegzetes személyiségjegy. Az időgazdálkodás leggyakoribb nehézsége nem az, hogy nem tudja a személy, hogy mi a fontos és nem fontos, hanem az, hogy ő halogató, és azt kellene átfordítani másfajta gondolkodásba.
A halogatásnál egy nagyon fontos kérdés, hogy feladjuk-e a rövid távú előnyt a hosszú távú tervek megvalósításáért.
Alacsony önkontroll + magas impulzivitás = halogatás
A halogatás következményei:
- szorongás, nyugtalanság vagy időleges megnyugvás („nem most kell rá gondolni”)
- a feladatteljesítés és az időnyomás hatása
- ha egy feladat unalmas, akkor nagyon kicsi időt hagyunk rá, hogy legyen benne egy kis kockázat, így válik érdekessé, izgalmassá
- kihívást jelentő feladat (hagyjuk még, had érlelődjön) - időleges énvédelemről szól
- kreatív feladatnál szükség van inkubációs időre (érés)
- halogatás késleltető hatása másokra legtöbbször negatív
A halogatók típusai:
- tökéletességre törekvő
- álmodozó („Hej, ráérünk arra még.”)
- aggódó
- kríziskeltő („Mindnyájunknak kellene csinálni valamit, de nem csinálunk semmit.”)
- dacos (Rögtön a kifogással jön, hogy miért nem lehet megcsinálni.)
- kényelmes halogató
- túlteljesítő (Mindig mindent magára vállal, és elborítja a feladat.)
Előző lecke: A hatékonyság öt lépése
Következő fejezet: Sporttáplálkozás
